Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)

A sajtókonferencián - csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap
megtartott sajtóértekezletén - ismét felvetődött a német kérdés
rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista
megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként
az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására
kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket
egészíthetik ki. Az NDK-ban történteket örömteli eseményként
üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb
mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a
két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező
lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most
egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával
foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa
teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös
Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén
munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok
kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is,
mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal.
Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás
piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. Így a
nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy
Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa.
Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét
gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra
törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki
szorosabb kapcsolatok Magyarországgal.

    Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta
meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a
fejlemények. A miniszterelnök-helyettes a maga részéről úgy vélte:
az európai integrációs törekvések lényege, hogy ,,a torta legyen
nagyobb,,, s na pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak.

    Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság
gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre
válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését
tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének
növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem
korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja
importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól
függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtőkét a magyar gazdaság
fejlesztésébe. (folyt.köv.)


1989. november 12., vasárnap 15:19


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD