|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)
|
A sajtókonferencián - csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap megtartott sajtóértekezletén - ismét felvetődött a német kérdés rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket egészíthetik ki. Az NDK-ban történteket örömteli eseményként üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is, mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal. Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. Így a nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa. Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki szorosabb kapcsolatok Magyarországgal. Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a fejlemények. A miniszterelnök-helyettes a maga részéről úgy vélte: az európai integrációs törekvések lényege, hogy ,,a torta legyen nagyobb,,, s na pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak. Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtőkét a magyar gazdaság fejlesztésébe. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|