|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan ,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény megsértése. Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel szemben támasztott magas követelményekkel. A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény céljával és szellemével. Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban ugyanaz. Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|