|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Suzuki úr rövidesen dönt (1. rész)
|
Tróm András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Még az év vége előtt dönt a Suzuki cég arról, hogy belevág-e egy autógyár építésébe Magyarországon. Ezt szombaton, Magyarországról visszatérve jelentette be tokiói sajtótájékoztatóján japán vezető kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu. Tárgyalásairól elmondta, hogy a végleges választ a magyar fél sürgeti.
,,Nehéz döntés előtt állunk,, - idézi a The Japan Times a Suzuki elnökét, aki kifejtette: ,,Nem csak rajtunk és a magyar kormányon múlik a döntés, mivel sokan érintettek annak meghozatalában,,. Azt is egyértelművé tette, hogy a kérdést kizárólag üzleti szempontból mérlegeli és kategórikusan kijelentette, hogy a beruházással a Suzukinak a célja nem az, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi reformjait támogassa, hanem hogy üzletet kössön. Ezzel összefüggésben rávilágított, hogy a döntést már korábban meg kellett volna hozniuk, még a reformok bevezetése előtt, mert a jelenlegi helyzetben az ügy politikai kérdéssé vált. A The Japan Times riportere emlékeztetett rá, hogy a Suzukinak már volt sikertelen próbálkozása Jugoszláviában, ami nagyon óvatossá tette a magánvállalatot az eltérő társadalmi rendszerű országban való együttműködés tekintetében. Az egyetlen kérdés, amire egyértelműen pozitív választ adott a Suzuki elnöke, arra vonatkozott, hogy nem okozna-e gondot a munkások képzése Magyarországon. A cég elnöke elmondta, hogy nem aggódnak, mivel erre vonatkozóan kellő tapasztalatra tettek szert, hiszen Indiában és Pakisztánban teljesen képzetlen munkásokat tudtak felkészíteni arra az időre, amire az autógyárat felépítették. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|