|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl, Genscher, Brandt (3.rész)
|
A nagygyűlésen tomboló lelkesedés köszöntötte Hans-Dietrich Genscher alkancellárnak és külügyminiszternek azt a frissen érkezett értesülésre alapozott bejelentését, hogy az NDK hatóságai újabb öt átkelőhelyet nyitnak meg Berlinben. Az egykor az NDK-ból elszármazott államférfi elsősorban honfitársait üdvözölte a szónoki emelvényről, azokat a keletnémeteket is, akik itt a nyugat-berliniek között nagy számban vegyültek el. Genscher megállapította, hogy annak, ami Budapesten kezdődött, Varsóban folytatódott, és Moszkvában is jelszóvá lett, most már az NDK-ban is tanúi lehetünk. A németek is ott vannak, ha szabadságról van szó. Genscher a méltóságot, a megfontoltságot és az érettséget emelte ki, mint azokat a tulajdonságokat, amelyekkel most az emberek az NDK-ban a szabadságukért kiállnak. Ez most dicsőségére válik az egész német nemzetnek. Ebben az órában az NSZK-ban is példaképül szolgálhat, mert itt is szükség van ugyanerre a méltóságra, tiszteletre, megfontoltságra. Semmiképpen sem szabad most valamiféle hivatlan, jó tanácsokat osztogató gyám szerepében tetszelegni az NDK-val szemben - hangoztatta. Berlin utcáin most bizonyítják be, hogy a negyvenéves megosztottság ellenére sem alakulhatott ki egy nemzetből kettő: nincs sem tőkés, sem szocialista nemzet, csak a békének és a szabadságnak elkötelezett egységes német nemzet létezik - kiáltotta Genscher. Az NDK-beli honfitársaink, a németek sorsát a nemzetközi politika egyik legfontosabb kérdéseként tűzte napirendjére - jelentette ki. A németek további útja felől tudakozódó szomszédokhoz fordulva Genscher kijelentette: a németek mindenekelőtt békében szeretnének élni minden szomszédjukkal. Most amikor a kapuk kitárulnak Kelet és Nyugat között, Európában egyetlenegy népnek sincs félnivalója attól, ha az NDK-ban megvalósul a szabadság és a demokrácia. Szabad és demokráciában élő németektől sohasem indult ki veszély más népekre nézve. (folyt.)
1989. november 10., péntek 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|