|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet szóvivő - VSZ, Mo., NDK
|
Moszkva, 1989. november 10. péntek (MTI-tud.) - Nem mondtam, hogy Magyarország kiléphet a Varsói Szerződésből - jelentette ki pénteken Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő azért tartotta szükségesnek ezt leszögezni moszkvai sajtóértekezletén, mert Brent Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a CBS televízió ,,Arccal a nemzet felé,, című műsorában a minap őrá hivatkozva tett ilyen kijelentést.
- A Szovjetuniónak egyáltalán nem közömbös, hogy Magyarország tagja marad-e a Varsói Szerződésnek - mondta Geraszimov. - Kétségtelen azonban, hogy Magyarország geostratégiai helyzete nem olyan kulcsfontosságú, mint az NDK-é - tette hozzá. Az összehasonlítást nyugati újságírók kezdeményezték kérdéseikkel. A kérdezők abból indultak ki, hogy az NDK fontosabb szövetséges a Szovjetunió számára, ezért az ő tagságához a Szovjetunió feltehetőleg jobban ragaszkodik. A szóvivő, akárcsak az előző napon, pénteken is időt szakított a német újraegyesítés gomdolatának bírálatára. Ezúttal Horst Teltschiknek, a nyugatnémet kancellár tanácsadójának minapi nyilatkozatát utasította vissza. Teltschik azt mondta ugyanis, hogy a keleti német határok elfogadása csak arra az időszakra vonatkozik, amíg Németország megosztott. A keleti határok nyugatnémet elismerése eszerint nem jelentene kötelezettséget az esetleg létrejövő egységes Németországra nézve. Geraszimov idézte a hetvenes évek elején megkötött keleti szerződésekből azt a részt, amely szerint az NSZK a jövőben sem tart igényt a határok megváltoztatására. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió ellenezné-e egy konföderáció létrejöttét a két német állam között, a szovjet külügyi szóvivő megismételte előző napi válaszát: felelős politikai tényezők gyakorlati síkon nem beszélnek a két német állam egyesítéséről. +++
1989. november 10., péntek 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|