|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Magyarország demokratizálása érdekében folytatott háromoldalú tárgyalások során elért eredmények alapján az Országgyűlés elfogadta a sarkalatos törvényeket, 1989. október 23-án kikiáltották a módosított alkotmány alapján a Magyar Köztársaságot. Az Országgyűlés a népszavazás kezdeményezésére összegyűjtött aláírások alapján úgy foglalt állást, hogy 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor egyes, már elfogadott törvények ,,megerősítésére,,, illetve annak eldöntésére, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak a parlamenti választásokat követően (az Országgyűlés által történő választással), vagy pedig azt megelőzően (közvetlenül a nép által választva) kerüljön-e sor. Ha a november 26-án megtartott népszavazáson nem vesz részt a szavazók abszolút többsége (50 százalék plusz 1), illetve amennyiben e megoldás mellett szavaz, akkor 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. A Magyar Demokrata Fórum elsőrendű célja a háromoldalú tárgyalások során az volt, hogy az alkotmánymódosítással az egypártrendszert megtestesítő népköztársasági államforma helyett létrejöjjön a szabad választásokra épülő demokratikus köztársaság, erre irányult tárgyalási stratégiánk. Az akkori MSZMP a megállapodás fő kérdéseit globálisan (csomagtervben) kezelte, amibe beletartozott a köztársasági elnök megválasztásának ideje (a parlamenti választások előtt) és módja (közvetlen választással). A tárgyalások megkezdésekor az ellenzék közös szándéknyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy az elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor. Amikor a háromoldalú tárgyalásokon világossá vált, hogy sikerre számíthatunk a köztársasági elnök intézményéről alkotott MSZMP-elképzelés módosítására, az 1946. évi 1. tc. alapján kialakítandó parlamentális államforma bevezetését javasoltuk. Olyan köztársasági elnöki intézmény megteremtését indítványoztuk, amelyben a köztársasági elnök jogköre alkotmányosan és szigorúan körülhatárolt. Ezen az sem változtat, hogy közvetlenül vagy közvetve választják-e meg. (OS)
1989. november 8., szerda 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|