|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl-beszéd a nemzet helyzetéről - parlament (2.rész)
|
Az NSZK továbbra is kitart eddigi Németország-politikája mellett, mindemellett semmi oka sincs arra, hogy tartósan beletörődjék a németországi kettős államiságba, s éppen napjaink eseményei bizonyítják: helyes magatartása az egységes német állampolgárság fenntartásának kérdésében. Az NDK-beli németek honfitársaink maradnak - mondotta. Rövidlátónak bizonyultak mindazok az ajánlások, hogy végérvényesnek ismerjük el a politikai status quót, mivel nem vették figyelembe az emberek elemi szabadságvágyát - mondotta. Kohl a sodró erejű NDK-beli eseményeket nemzetközi összefüggéseikben is szemlélve nem vonatkoztatott el attól a ténytől, hogy éppen a gorbacsovi politika meghirdetése nyomán csillant fel először a remény a kelet-nyugati szembenállás meghaladására. Mindaz, ami a Szovjetunióban történik, kiváltképp azonban a magyarországi és lengyelországi fejlemények semmiképpen sem tévesztik el hatásukat a Varsói Szerződés többi államára. A népek ama jogának, hogy maguk válasszák meg politikai és társadalmi rendszerüket, mindenütt érvényesnek kell lennie Közép-, Kelet és Délkelet-Európában, így az NDK-ban élő németekre is vonatkozik. A kancellár nagy együttérzéssel és rokonszenvvel szólott a békerenden és önrendelkezésen nyugvó eljövendő Európa felidézésekor a Magyar Köztársaság kikiáltásáról, a magyarországi szabad választások tervezett megtartásáról. A kancellár az NDK-beli események taglalásánál mindamellett kitartó türelemre, az evolúciós fejlődéstől várható változások megalapozására intette keletnémet honfitársait, nyilvánvalóvá téve, hogy a tömegek elvándorlása nem lehet célja semmiféle ésszerű Németország-politikának. Így nagyrabcsüléséről és elismeréséről biztosította a változásokon otthon, az NDK-ban fáradozó németeket. A németségnek ismét emlékezetébe véste, hogy a német kérdés megoldása nem egyedül rajtuk áll, s ezt a problémát csak történelmi szemlélettel, nem pedig valamiféle óra- és menetrend szerint lehet rendezni. Emellett a mostani európai fejlődés előremutató jellege ellenére is ajánlotta az esetleges kudarcok és az azokból adódó veszélyek mérlegelését, például azt, hogy a lengyelországi vagy magyarországi reformok hajótörése hátrányosan befolyásolná az NDK-beli változások esélyét is. (folyt.)
1989. november 8., szerda 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|