|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Független Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös álláspontját. A legutóbbi parlamenti ülésszakra utalva kifejtette: az országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszavazást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsértését abban látta Kónya Imre, hogy a kérdések nem az aláírásgyűjtéskor is feltett formában kerülnek a szavazólapokra. Mint mondotta: a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a népszavazáson a kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket kell feltenni, s ezen az Országgyűlés sem változtathat. Kónya Imre hasonló törvényszegésnek vélte, hogy a szavazólapokat magyarázószöveggel látják el, hiszen - mint hangsúlyozta - a törvény értelmében a szavazólapokon kizárólag a kérdéseket lehet feltüntetni. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyarázó szöveg még kifejezetten félrevezető is. Végezetül arról szólt a Független Jogász Fórum képviselője, hogy a jelenlegi négypárti közös platform csírája lehet egy jövőbeni ellenzéki együttműködésnek. Megállapította: ez az együttműködés annál is inkább fontos lehet, mert az ellenzéki pártoknak - az ellenzéki kerekasztal megszűnésével - jelenleg nincsen semmilyen egyeztető fóruma, holott nagy szükség lenne rendszeres, immár a választásokra orientáló politikai nézetegyeztetésre. Az MSZDP képviseletében Petrasovits Anna üdvözölte a négypárti közös kezdeményezést, a ,,négy igen,, akcióját, amelyhez a szociáldemokraták is csatlakoztak. A pártelnök hangsúlyozta: a népfelség alapján egyedül a nép szentesítheti a politkai döntéseket, éppen ezért világosan kell megfogalmazni a politikai kérdéseket. Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) emlékeztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tárgyalásokat lezáró megállapodást, így a köztársasági elnökválasztásra vontakozó kitételt is. Ennek ellenére - mint a főtitkár rámutatott - jelenleg a Kisgazdapárt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló Parlament valóban népképviseleti testület lesz, s így egyúttal alkalmas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök személyéről. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|