|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Négyoldalú találkozó Budapesten (1. rész)
|
1989. november 7., kedd - November 11-én négyoldalú - magyar-jugoszláv-olasz-osztrák - külügyminiszteri, majd 12-én miniszterelnökhelyettesi találkozóra kerül sor Budapesten.
A találkozón áttekintik a négy ország két- és többoldalú kapcsolatai erősítésének, együttműködése fejlesztésének lehetőségeit a társadalmi-gazdasági élet különböző területein. x x x A rangos nemzetközi találkozó előkészületeiről és várható megállapodásairól Matkó István, a Minisztertanács gazdaság kollégiumának szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Matkó István elmondta, hogy a négyoldalú regionális együttműködés szorosabbra fűzésének gondolatát Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vetette fel a közelmúltban a környező országokban folytatott partnertárgyalásain, s a magyar javaslat mindenütt kedvező fogadtatásra talált. A négyoldalú kapcsolatfejlesztés gondolata abból indult ki, hogy Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország Európának olyan területén fekszik, amelyet már évszázadok óta szoros kapcsok kötnek össze. A régiót ősidőktől fogva kereskedelmi útvonalak szövik át, s a térség országainak történelmében, kultúrájában is számos a közös elem. Mindezekre az összekötő szálakra alapozva az Alpok-Adria munkacsoport keretében már egy évtizede eredményes és hasznos együttműködés alakult ki az érintett országok között. A magyar kezdeményezés most azt a célt szolgálja, hogy a négy ország sokoldalú kapcsolatrendszer kialakításával magasabb szintű együttműködést hozzon létre. Az előzetes konzultációk arról tanúskodnak, hogy a partnerországok szívesen együttműködnének mindenekelőtt a gazdasági, a kulturális, az oktatási és a tudományos kapcsolatok fejlesztésében. (folyt.köv.)
1989. november 7., kedd 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négyoldalú találkozó Budapesten (2. rész)
|
A partnerek számára is nyilvánvaló ugyanis, hogy számos globális probléma kezelése már túlnő az együttműködés kétoldalú lehetőségein, s szélesebb összefogást igényel. A többoldalú összefogással például hatékonyabban, ésszerűbben oldható meg a régiót átszövő közutak, vasútvonalak, energetikai, távközlési hálózatok fejlesztése. Emellett az ipar is számos lehetőséget kínál az összehangolt fejlesztésre, hiszen a rendkívül gyors ütemű technológiai haladás költségeit, szellemi befektetéseit egy-egy ország már nem képes egyedül viselni. Magyarország nem titkolt törekvése, hogy a négyoldalú együttműködés elmélyítését egyben felkészülésnek is tekinti 1992-re, a teljes európai integráció létrejöttére. Magyarország a világ minden térségével széles körű, nyílt kapcsolatokra törekszik, Európához fűződő viszonyában pedig az a törekvés vezérli, hogy szorosabb kontaktusokat alakítson ki az EFTÁ-val, majd a távolabbi jövőben csatlakozzon az Európai Gazdasági Közösséghez. Ez a széles körű, jövőbe tekintő kapcsolatépítés azonban nem áll ellentétben az újfajta, négyoldalú együttműködés megalapozásasának gondolatával, illetve a KGST-vel évtizedek alatt kiépített piaci kapcsolatok megőrzésének igényével. A tervezett együttműködés egyik fontos része lesz a nemzetiségek híd szerepének erősítése, a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének felkarolása. Ezzel kapcsolatban a négyek találkozóján magyar részről közös nyelvészeti, etnográfiai kutatásokat javasolnak. A számos ponton összefonódó közös történelemi múlt okán a magyar ajánlat része lesz az iskolák történelmi tananyagának egyeztetése, közös kidolgozása is. Az ifjúság közeledését szolgálja az a javaslat, hogy a fiatalabb korosztályok számára szervezzenek találkozókat egymás országaiban vízum és útlevél nélkül. Az együttműködés konkrét formáinak kidolgozása a miniszterelnök-helyettesekre vár a budapesti eszmecserén. A tervek szerint a vendéglátó Medgyessy Péterrel Josef Riegler osztrák alkancellár, Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyettes és Zivko Pregl, a jugoszláv szövetségi kormány alelnöke ül a tárgyalóasztal mellé. A megbeszélések eredményeiről vasárnap nemzetközi sajtókonferencián számolnak be a tárgyalópartnerek. (MTI)
1989. november 7., kedd 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|