|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (2.rész)
|
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung vezércikke szerint Moszkvának és Kelet-Berlinnek változatlanul vannak közös érdekei. ,,Mihail Gorbacsov számára is fontos, hogy az NDK-t ne fordítsák ki sarkaiból. Mindez egyáltalán nem lehet összehasonlítani a peremhelyzetű Magyarországgal. Jóllehet amikor Egon Krenz védelmébe veszi a berlini falat, és hallani sem akar az újraegyesítésről, akkor az egészen más gondokkal küszködő Mihail Gorbacsovnál határozottabban fejezi ki magát, de érdekeiket tekintve a felek egyetértenek,, - írja az újság. A lap azonban megállapítja: az NDK-ban is a valóságos töréspontot a szabad választásoknak és az NSZEP hatalmi egyeduralmának a kérdése alkotja, és ha Egon Krenz csupán a tömbpártokkal próbálja vigasztalni az állampolgárokat, akkor csak magára haragítja az embereket. Természetesen nem szabad lebecsülni mindazt, ami Erich Honecker távozta után máris megváltozott az NDK-ban. De mindaddig, amíg minden hétfőn százezrek tiltakozó menete zaklatja fel az országot, Egon Krenz derűlátása csak nyíltszíni tettetés. A jövő változatlanul tisztázatlan kérdése még az NSZEP KB főtitkárának moszkvai útja után is az, hogy Egon Krenz miképpen képes feloldani az ellentmondást a demokrácia követelése és az állampárt hatalmi monopóliuma között - írja az ország legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapjának vezércikke.++++
1989. november 2., csütörtök 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|