|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útjának nyugatnémet visszhangja (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. november 2. csütörtök (MTI-TUD) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki vezércikke szerint miközben Mihail Gorbacsov azt a tanácsot adta Egon Krenznek, hogy gondosan elemezze, mitől kell otthon megválnia, a keletnémet vezető számára az a megállapítás volt a legfontosabb: minden országnak, az NDK-nak is önállóan kell meghatároznia, hogy mennyit vehet át a szovjetunióbeli forradalmi átalakulásból. A tekintélyes frankfurti újság úgy ítéli meg, hogy Egon Krenz Moszkvában éppen olyannak mutatkozott, mint amilyennek hivatalának átvételekor otthon és külföldön egyaránt megítélték.
,,Ragaszkodik az NSZEP politikai vezető szerepéhez, és szükség esetén a szocialista alkotmány sáncai mögé vonul vissza. Különféle okokat hoz fel a berlini fal fenntartása mellett, és megmagyarázza a tömbpártok pluralizmusát. De vajon mindezt lehet-e komolyan venni?,, - kérdezi a lap. A Die Welt a keletnémet vezető moszkvai nyilatkozatával szembeállítja, és ezt csütörtökön első oldalas, szalagcímes, vezető sajtóanyagként közli, hogy Johannes Chemnitzer, az NSZEP neubrandenburgi kerületi pártbizottságának első titkára Gerd Walterral, az SPD kieli tartományi elnökével találkozva kijelentette: a berlini fal igenis feladható. A Die Welt szerint ilyen tartalmú kijelentés NSZEP-funkcionáriustól először hangzott el. Johannes Chemnitzer szerint az NSZEP KB-nak és a Népi Kamarának a jövőben gondosan meg kell vizsgálnia a fal kérdését, és döntést kell hoznia az ügyben. A fal sorsáról a népi kamarát, a parlamentet illeti meg a végső döntés joga - mondta. Annak nyomán, hogy más szocialista országokban megnyitották a határokat, a berlini fal jelentősége csökkent és illuzórikussá vált - vélekedett a politikus a Die Welt beszámolójában. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|