|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Krenz moszkvai útja
|
------------------- München, 1989. november 2. (SZER, A mai nap) - Összefoglalónk következik Egon Krenz moszkvai látogatásáról: - Szavak, szavak, ígérgetések - kommentálták a prágai nyugatnémet nagykövetségre frissen betóduló menekültek, a népharagtól megrettenő, felemás színeváltozással próbálkozó Kelet-Berlin új vezérének, Egon Krenznek Moszkvában tett kijelentéseit. A hivatalos Bonn első reakciói: Krenz moszkvai szereplése ugyancsak csalódást keltő volt. A betonkommunizmusnak mondott rezsim stafétabotját október 18-ikán magához ragadó Egon Krenz, aki Honecker alatt a tüntetőket verő titkos rendőrség politikai főfelelőse volt, kétnapos moszkvai bemutatkozása során mindent elkövetett, hogy magára öltse a Gorbacsov-köntöst. A Honeckertől megszokott etikettet felrúgva, hosszú sajtókonferencián ecsetelte az átalakítás előnyeit, közölte, hogy úgymond minden kérdésben tökéletes egyetértés áll fenn közte és Mihail Szergejevics, értsd: Gorbacsov között. És amikor a szovjet példához dörgölődző mondatait egy riporter azzal a megjegyzéssel szakította félbe, hogy Krenz úgy hangzik, mint Gorbacsov, a poénra - mintha csak ezt várta volna - gyorsan rácsapott és sugárzó arccal kijelentette: köszönöm a bókot. Krenz mmoszkvai megnyilatkozásaiból nem csupán azért lógott ki a lóláb, mert mondatait a riporterek megdöbbenésére igen harsányan, olykor majdhogynem ordítva, szavalatszerűen adta elő, hanem azért is, mert a lényeget tekintve ugyanazt mondta, amitől a keletnémetek már az első perctől kezdve tartottak. A párt nem adja fel vezető szerepét, a katonai és gazdasági védelmet jelentő Berlini Fal marad, lebontása ugyanúgy nem aktuális, mint a német újraegyesítés, mert - nincs semmi német földön, amit újra lehetne egyesíteni. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Krenz moszkvai útja - 1. folyt.
|
Krenz azzal próbálta bizonygatni, hogy ő, Krenz - úgymond - nem keményvonalas és nem opportunista, hogy a tömegtüntetések ellen nem vetették be a karhatalmat, hanem beindult a párbeszéd, és - mint kiemelte - az úgynevezett fordulat is, amely csak tovább fogja erősíteni a szocializmust, beharangozván a szükségessé vált reformok kezdetét. A Lipcsében, Drezdában, Kelet-Berlinben tegnap Meisenben és Neu-Brandenburgban zajló tízezres, a hét elején többszázezres tüntetéseket Krenz úgy értelmezte, hogy a nép - úgymond - a szocializmus megjavítását, megújúlását akarná, habár - fűzte hozzá fenyegetően - persze különféle tüntetések vannak. Egon Krenz hosszasan tagadta, hogy Honecker menesztésére azért került volna sor, mert Gorbacsov megmondta volna a magáét neki Kelet-Berlinben. Dicsőítette a gorbacsovi peresztrojkát, amelyet a Vörös Oktkóber eszméi továbbfejlesztésének mondott, hozzáfűzvén a rendkívűl érdekes szovjet tapasztalatokat az NDK konkrét adottságain belül is hasznosítani lehet. Mihelyt azonban konkrétumokra, a lengyel és a magyar modell követésének a lehetőségeire kérdeztek rá az újságírók, világossá vált, hogy Krenz mit ért átalakításon. A modellek fabatkát sem érnek - mondta -, ezért utánozni való nincs. Minderre azzal tette fel a koronát, hogy nincs mit szégyenkeznie mindazért, ami Honecker alatt Kelet-Németországban történt és visszamenőleg is helyeselte az 1968-ad prágai bevonulást. +++
1989. november 2., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|