|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Lesz-e magyar autógyártás? - 3. folyt.
|
Ezek az egyszerű számítások már évekkel ezelőtt rendelkezésre álltak. Éppen ez magyarázza, hogy az állami gazdasági vezetés egyáltalán tárgyalásokat kezdett külföldi partnerekkel hazai autógyár létesítéséről. Hangsúlyozni kell, hogy ez a vezetés ebben az ügyben is csak kényszerhelyzetben kezdte mérlegelni ezt a lehetőséget, de dönteni mindmáig nem volt képes. Tárgyaltak a szovjet Zaporozseccel, a japán Suzukival, a csehszlovák Skodával, a bulgárokkal, a románokkal, a General Motorssal - a felsorolás korántsem teljes. A jelek szerint a japán autóóriás, a Suzuki most döntésre kívánja vinni az ügyet, és valószínűleg utolsó ajánlatát készül megtenni, mielőtt feladja a további kísérletezést. Bizonyos, hogy a japán cég ajánlata vegyes vállalati formára vonatkozik. A Suzuki részesedése arányában maga gondoskodnék a beruházásról, és valószínűleg meghitelezné a magyar fél beruházási részét is. És ez tetemes előny a jelenlegi tőkehiány viszonyai között. Megoldható lenne a részegységgyártó hálózat kiépítése is úgy, hogy a japán tőke segítségével kis vegyesvállalatok körét hívják életre. De itt természetesen nemcsak a tőke előteremtéséről van szó, arról is, hogy Magyarország a világ élvonalát képviselő autógyártási technológiát és gyártási infrastruktúrát honosíthat meg a Suzuki közreműködése révén, mivel a vegyes vállalati formában a japán partner közvetlenül érdekelt a sikeres meghonosításban és a gyártott széria állandó korszerűsítésében is. Az természetesen igaz, hogy a gyártott kocsik egy része a Suzukit illetné, és csupán kisebb hányad maradna a hazai kereslet kielégítésére, de ha a vállalkozás sikeresnek bizonyul, aligha lehet akadálya az üzem kibővítésének. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|