|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés döntései - Törgyessy-interjú
|
-------------------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Késő esti mai nap) - A parlamenti ülés szünetében munkatársunk, Kasza László a szabaddemokraták szóvivőjével, Tölgyessy Péter államjogásszal készített interjút: - Rövid fél óra alatt a parlament megszavazott három törvényjavaslatot. Az egyik a népszavazás abban az ügyben, abban a négy kérdésben, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége terjesztett elő. Ennek értelmében november 26-ikán felteszik a kérdést népszavazásra. Tölgyessy Péter Mi a véleményed, mi a reakciód erre a döntésre? - Először is megnyugvással tölt el, hogy amit ma döntöttek, az jobb javaslat volt mint a tegnapi. Legalább abban a kérdésben, hogy az elnökválasztás nem esik egybe a mi népszavazásunkkal, illetve nem közvetlenül egy vagy két héttel később van. Ebben megnyugató volt a parlamentnek a döntése, mert nem kezdődhet el a hivatalos kampány a népszavazás eredményének ismerete nélkül. Ami ellenben aggasztó, hogy megváltoztatták a kérdések sorrendjét, s egy apró fontos szót kihagytak, a "szabad" szót kihagyták a kérdésekből, mondván, hogy ez a szó jogilag nem értelmezhető. - Talán hogy közérthető legyen a dolog, a szövegben az volt, hogy a köztársasági elnököt a szabad parlamenti választások után válasszák meg. A "szabad" szót kihagyták belőle, mert - ahogy ezt tegnap az egyik képviselő megindokolta - ez a parlament ne vonja kétségbe saját maga jogos létét, voltát. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - Törgyessy - 1. folyt.
|
- Ez még nem volna túl nagy baj. Ami gondot jelent és szerintem törvényellenes volt, hogy a kérdések alá magyarázatokat, manipulatív magyarázatokat fűztek. Ezzel orientálni akarják a választópolgárt hogy úgy szavazzon, ahogy nekik tetszik. Azt hiszem, a törvény azt írta elő, hogy a kérdéseket kell feltenni, magyarázatokat természetesen mondhat mindenki, ahogy akar - sajtóban, rádióban, televízióban -, de ne a szavazólapon. Ez az egyik gond. - Egy pillanatra álljunk meg itt: a parlament viszont megszavazta azt, hogy igenis a kérdéseket fel lehet tenni. Mint jogászt kérdezlek: hogy van ez tulajdonképpen? A parlament jogi kérdésekhez nem mindig értő tagjai megszavazhatnak egyszerűen olyan dolgot, amelyikre kimondott törvény van? - Nincs még Magyarországon alkotmánybíróság. Elvileg jogértelmezésre vállalkozhatnak. Ha lenne alkotmánybíróság, azonnal keresetet indítanánk az alkotmánybíróság előtt ebben az ügyben, de jelenleg nem tehetünk ez ellen semmit sem. Nincsen eszköz a kezünkben. A másik dolog, ami aggályos volt: a címer-ügy. Köztudomású, hogy a kormány kezdeményezte a népszavazást a címer-ügyben, azért, hogy megédesítse az elnökválasztást. Ki is tűzték az elnökválasztással egyidőben, januárban, karácsony után. Tehát nem lesz a magyar állampolgárnak meg az az öröme, hogy a köztársaság kikiáltása után megkapja az új címert. Jó ideig a régi címer mellett kell élni. A másik dolog, ami legalább ennyire fontos, az, hogy ez 250 millió forintba kerülhet. Ha úgy dönt a magyar nép, hogy nem kell elnökválasztás, akkor 250 millió forintért tartanak egy külön népszavazást a címer-ügyben. Ez egész egyszerűen pazarlás. Semmi oka nem volt annak, hogy a címer-ügyben való népszavazás ne a négy kérdésben való népszavazással együtt tűzzék ki. Nyilvánavalóan az az ok, hogy politikailag ez kedvezőbb így a kormánynak. De mind a jog, mind az elemi etika, mind a demokratikus átmenet azt kívánná, hogy ez ne így történt volna meg. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|