Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés döntései - Törgyessy-interjú

--------------------------------------------


München, 1989. október 31. (SZER, Késő esti mai nap) - A
parlamenti ülés szünetében munkatársunk, Kasza László a
szabaddemokraták szóvivőjével, Tölgyessy Péter államjogásszal
készített interjút:

    - Rövid fél óra alatt a parlament megszavazott három
törvényjavaslatot. Az egyik a népszavazás abban az ügyben, abban a
négy kérdésben, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége terjesztett
elő. Ennek értelmében november 26-ikán felteszik a kérdést
népszavazásra. Tölgyessy Péter
Mi a véleményed, mi a reakciód erre
a döntésre?

    - Először is megnyugvással tölt el, hogy amit ma döntöttek, az
jobb javaslat volt mint a tegnapi. Legalább abban a kérdésben, hogy
az elnökválasztás nem esik egybe a mi népszavazásunkkal, illetve nem
közvetlenül egy vagy két héttel később van. Ebben megnyugató volt a
parlamentnek a döntése, mert nem kezdődhet el a hivatalos kampány a
népszavazás eredményének ismerete nélkül.

    Ami ellenben aggasztó, hogy megváltoztatták a kérdések
sorrendjét, s egy apró fontos szót kihagytak, a "szabad" szót
kihagyták a kérdésekből, mondván, hogy ez a szó jogilag nem
értelmezhető.

    - Talán hogy közérthető legyen a dolog, a szövegben az volt,
hogy a köztársasági elnököt a szabad parlamenti választások után
válasszák meg. A "szabad" szót kihagyták belőle, mert - ahogy ezt
tegnap az egyik képviselő megindokolta - ez a parlament ne vonja
kétségbe saját maga jogos létét, voltát. (folyt.)


1989. október 31., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Országgyűlés - Törgyessy - 1. folyt.

- Ez még nem volna túl nagy baj. Ami gondot jelent és szerintem
törvényellenes volt, hogy a kérdések alá magyarázatokat, manipulatív
magyarázatokat fűztek. Ezzel orientálni akarják a választópolgárt
hogy úgy szavazzon, ahogy nekik tetszik. Azt hiszem, a törvény azt
írta elő, hogy a kérdéseket kell feltenni, magyarázatokat
természetesen mondhat mindenki, ahogy akar - sajtóban, rádióban,
televízióban -, de ne a szavazólapon. Ez az egyik gond.

    - Egy pillanatra álljunk meg itt: a parlament viszont
megszavazta azt, hogy igenis a kérdéseket fel lehet tenni. Mint
jogászt kérdezlek: hogy van ez tulajdonképpen? A parlament jogi
kérdésekhez nem mindig értő tagjai megszavazhatnak egyszerűen olyan
dolgot, amelyikre kimondott törvény van?

    - Nincs még Magyarországon alkotmánybíróság. Elvileg
jogértelmezésre vállalkozhatnak. Ha lenne alkotmánybíróság, azonnal
keresetet indítanánk az alkotmánybíróság előtt ebben az ügyben, de
jelenleg nem tehetünk ez ellen semmit sem. Nincsen eszköz a
kezünkben.

    A másik dolog, ami aggályos volt: a címer-ügy. Köztudomású, hogy
a kormány kezdeményezte a népszavazást a címer-ügyben, azért, hogy
megédesítse az elnökválasztást. Ki is tűzték az elnökválasztással
egyidőben, januárban, karácsony után. Tehát nem lesz a magyar
állampolgárnak meg az az öröme, hogy a köztársaság kikiáltása után
megkapja az új címert. Jó ideig a régi címer mellett kell élni. A
másik dolog, ami legalább ennyire fontos, az, hogy ez 250 millió
forintba kerülhet. Ha úgy dönt a magyar nép, hogy nem kell
elnökválasztás, akkor 250 millió forintért tartanak egy külön
népszavazást a címer-ügyben. Ez egész egyszerűen pazarlás. Semmi oka
nem volt annak, hogy a címer-ügyben való népszavazás ne a négy
kérdésben való népszavazással együtt tűzzék ki. Nyilvánavalóan az az
ok, hogy politikailag ez kedvezőbb így a kormánynak. De mind a jog,
mind az elemi etika, mind a demokratikus átmenet azt kívánná, hogy
ez ne így történt volna meg. +++


1989. október 31., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD