|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (52. rész)
|
A vitában részt vett: Kereszti Csaba a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.). Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírását az ismert négy kérdésben az Országgyűlés elfogadta. Ezután a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyalták a képviselők. A vitában részt vett: Sarlós István (országos lista); Bánffy György (Budapest, 4.vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és Horváth Jenő (Budapest 1. vk.). Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Ezt követően a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásával folytatták a munkát a képviselők. A vitában részt vett: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), majd ismét Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.). Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontja január 14-e. Ezután megkezdődött a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló tárgyalása. A beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette be, Udvari László kormánybiztos volt a napirend előadója. A vitában felszól altak: Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság előadója; Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.); (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 21:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|