|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (26. rész)
|
A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a Parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításait ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. Szükséghelyzetet okozna mindenekelőtt az ivóvízellátás veszélyeztetése, a Duna vízminőségének romlása, a szennyezettség fokozódása, az Öreg-Duna és a mellékág-rendszerek funkciójának bizonytalansága. A kormány az ökológiai szükséghelyzet megelőzése érdekében szükségesnek tartja az erőmű úgynevezett csúcsrajáratásos üzemmódjának elhagyását, és az alapüzemmódban rejlő kockázatok leszorítását a lehető legkisebb szintre. A kormány ennek megfelelő kezdeményezéssel fordult a csehszlovák félhez. A kockázatok csökkentése ugyanis a magyar megítélés szerint megköveteli egy kormányközi megállapodás megkötését a dunakiliti-hrusovoi tározóra, a dunakiliti duzzasztóműre, a bősi vízerőműre, az üzemvízcsatornára és a Nagymarosig nyúló Duna-szakaszra vonatkozó komplex vízminőségvédelmi, műszaki üzemeltetési, ökológiai garanciarendszer kidolgozására. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükséghelyzetet a csúcsrajáratás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél ,,A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés,, módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A döntést megalapozó vizsgálatokról szólva Németh Miklós köszönetet mondott a munkában részt vevő szervezeteknek, elsősorban az érintett parlamenti bizottságoknak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Minisztertanács Tanácsadó testületének, a különböző környezetvédelmi mozgalmak szakértőinek. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|