|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (24. rész)
|
Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. Sarlós István (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon ------------- csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen, hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. A szavazás után kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), az ------------- Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának főmérnöke, aki felmutatta a Magyar Közlöny 74. számát - ez tartalmazza a módosított alkotmányt -, amelyben mindhárom címert feltüntették. Ezért kicsit elkésettnek ítélte Sarlós István javaslatát. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács ------------ elnöke arról tájékoztatta a képviselőnőt, hogy a közlönyben szereplő rajz nem része az alkotmánynak. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött - élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel -, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. A határozatot megelőzően Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., ------------- 3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze ugyancsak visszavonta azt a javaslatát, hogy a népszavazásokat és az elnökválasztást együtt tartsák meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|