|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - második nap (22. rész)
|
A bizottsági tájékoztatót követően Kürti László ------------ (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk.) református püspök fenntartotta azt a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő országgyűlés válassza meg. Véleménye ugyanis az, hogy bonyolultan feltett kérdéssel a megkérdezettet szándékával ellentétes válasz megadására lehet késztetni. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi ------------- stúdiójának szerkesztő-riportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Ennek alapján pedig a törvény szövegének ellentmond Fekete János (Békés m., 11. vk.) hétfőn elhangzott javaslata, hogy az eredeti kérdésből - ,,Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására,, - maradjon ki a ,,szabad,, jelző. Mint mondotta, ő alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolja, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. Úgy vélte, a Parlamentnek valóban törvényesen és korrekt módon kell eljárnia - annál is inkább, mert sérelmezte, hogy mások nem így cselekedtek. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója visszavonta azt az indítványát, hogy a népszavazást és a köztársaságielnök-választást az Országgyűlés ugyanarra a napra, mégpedig december 3-ára tűzze ki. Elengedhetetlennek tartotta viszont, hogy a Parlament már most, a népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is, valamint a címer kérdésében a népszavazás időpontját. Ő is hangot adott annak a - már több képviselő által kifejtett - véleményének, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyik jelentős megállapodása volt a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek többsége aláírta. (folyt. köv.)
1989. október 31., kedd 18:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|