|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (19. rész)
|
Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra: sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius szempontok a meghatározók. - Most a legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés dönt a közkegyelemről - mondotta Kulcsár Kálmán, majd arról beszélt, hogy a közkegyelem első és legfontosabb formája a végrehajtási kegyelem. A kizáró körülményeknél a korábbi időszakokhoz képest jelentős a változás. Míg az elmúlt időszakban a közkegyelem-hirdetések során e paragrafusból minden esetben kiemelték az állam elleni bűncselekményeket, addig most a kémkedés kivételével nincs ilyen kivétel. Ez azzal függ össze, hogy a szeptemberi-októberi együttes ülésszak során az Országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv egy új fejezetét, amely a politikai, illetve államellenes bűncselekményeket új módon határozta meg. A kizáró körülmények egy pontjára - a besurranásos lopás helyett a betöréses lopás bűntettét elkövetők kizárására - módosítást kért a miniszter, majd javasolta, hogy a szabálysértések esetében kapjanak kegyelmet azok, akiket elzárással sújtottak. Számítások szerint a közkegyelem bűntettek esetében összesen hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés - a módosítással együtt - 287 igenlő, szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|