|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (14. rész)
|
Határozathozatal következett; az elnöklő Horváth Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy mivel alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó, elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A teremben 316 képviselő volt jelen, így megállapította: az Országgyűlés határozatképes a minősített szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés - a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban - elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Balla Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön. Az elnök bejelentette, hogy az előbbi módosító javaslat elutasításával értelemszerűen szükségtelenné vált Szabó Kálmán indítványának szavazásra bocsátása. Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. Így például az összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a számvevőszéknél történő alkalmazás idejére; új összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát - miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti képviselő volt -, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők - bár minimális különbséggel, de - elutasították ezt a módosító javaslatot. Mivel Südi Bertalan szövegmódosító indítványát a terv- és költségvetési bizottság elfogadta, és be is építette a törvénymódosító javaslatba, a képviselők erről külön nem szavaztak. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel - 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetet a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|