|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros helyzete
|
---------------------- München, 1989. október 27. (SZER, Magyar híradó) - Mint ismeretes, a magyar kormány véglegesen elhatárolta magát elődeinek ballépésétől és azzal a javaslattal fordul az Országgyűléshez, hogy járuljon hozzá az építkezés végleges leállításához - magyar részről. Érdekes, sőt örvendetes, hogy a csehszlovák kormány is mintha kezdené visszafogni az ebben a kérdésben megütött hangnemét. Igazán nem szándékunk vészmadárként huhogni, de azt a bizonyos megkönnyebbült sóhajt, amelyet az ügy megnyugtató lezárására tartogattunk, még nem érdemes kibocsátani. Hogy miért nem, azt Istvánfi József magyarázza el: - Az ismert kockázatokhoz most egy újabb, kifejezetten politikai jellegű is járult. Ez a magyarországi építkezés felfüggesztéséből és a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer műszaki sajátosságaiból ered. Pozsony és Dunakiliti között a csehszlovákiai Duna-szakaszon már elkészült az a hatalmas víztározó rendszer, amely 25 méterrel emeli meg a Duna vízének szintjét. A tározókból a víz az úgynevezett üzemi csatornán jut el Gabcsikovo-Bősig. Ez az üzemi csatorna 25 kilométer hosszú, 28 méter széles és 16 méter magas. A bősi erőmű fala 24 méter magas. A csehszlovák szerződő fél ez év novemberében megkezdi a tározók feltöltését. A tervek szerint a jövő év június elsejére telnek meg és ezután kezdheti meg a bősi erőmű az áramtermelést. A csehszlovák félnek azonban csak a fő fogyasztási időben van szüksége az áramra, amikor egyéb erőművei nem tudják kielégíteni a plusz ígényt. Ezért tervezték a vízlépcsőrendszer csehszlovákiai részét úgy, hogy a fő fogyasztási időben csúcsra járatják az erőművet, a közbenső időben pedig duzzasztanak. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|