|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Németh, Adamec sajtóértekezlete - részletes 1. rész
|
Pichler Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Pozsony, 1989. október 26. csütörtök (MTI-tud) - A tárgyalások befejezésével a magyar és csehszlovák kormányfő sajtótájékoztatón számoltak be a történtekről. Németh Miklós elmondotta, hogy az intenzív tárgyalások ellenére sem sikerült közös álláspontot kialakítani.
Annak ellenére, hogy igyekeztek kompromisszumos megoldást találni, végülis Bős-Nagymaros kérdésében eredménytelennek bizonyultak a megbeszélések. Németh Miklós röviden ismertette a magyar álláspontot: A magyar vélemény szerint a beruházás befejezése, az erőművek üzembe helyezése ökológiai szükséghelyzetet teremtene, károsan hatna az ivóvíz ellátásra, jelentősen romlana a Duna vízminősége. Ezért a kockázatokat csak úgy lehetne minimalizálni, hogy a bősi erőművet alap üzemmódban használnák, a dunakiliti-rusovói tározónál és a bősi vizierőműnél pedig komplex vízminőség-védelmi műszaki, ökológiai garancia rendszert dolgoznának ki. Szükséges lenne erre kormányközi megállapodást is kötni. Amennyiben erre megszületne a csehszlovák szándéknyilatkozat, a magyar fél folytatja a dunakiliti-rusovói mederáttöltési munkálatokat. A tározó feltöltésére pedig akkor kerülhetne sor, ha ez a kormányközi megállapodás megszületne. A javaslat többé-kevésbé elfogadhatónak bizonyult a csehszlovák partner számára, mégsem született meg a megállapodás, mert a magyar fél további feltételeit már nem fogadták el. Így visszautasította a csehszlovvák tárgyaló fél a nagymarosi erőmű elhagyását, a bősi vízlépcsőrrendszer alap üzemmódban történő hasznosítását, és azt, hogy 3-4 év múlva kiterjedt környezeti hatásvizsgálatok alapján térjenek vissza a bősi erőmű végleges üzemmódjának meghatárzására. Így végülis elutasításra talált az a magyar javaslat, hogy módosítsák a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítésére kötött 1977-es államközi szerződést, és érvénytelenítsék az 1989. februárjában született jegyzőkönyvet, amely az építkezés meggyorsítását foglalja magába. Németh Miklós azt is elmondota, hogy a magyar kormány a csehszlovák tárgyalófél javaslatait részletesen ismertetni fogja a legközelebbi parlamenti ülésszakon, ahol napirendre kerül a beruházás ügye. (folyt.)
1989. október 26., csütörtök 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|