|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A SZOT elnökségének közleménye (1. rész) (OS)
|
1989. október 26., csütörtök - Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson Nagy Sándor főtitkár beszámolt a héten lezajlott Minisztertanács-SZOT találkozóról. Az elnökség sajnálatosnak tartja, hogy a munkavállalók, a családosok, valamint a nyugdíjasok helyzete és életkörülményei további romlásának mérséklését célzó szakszervezeti javaslatokról nem született megállapodás. Ugyanakkor a testület üdvözli, hogy a parlament szociális és egészségügyi bizottsága a szakszervezetek kompromisszumos javaslatából kiindulva alakította ki álláspontját. A SZOT elnöksége aggasztónak ítéli, hogy a szakszervezeti mozgalom működését érintő kérdésekben - a jogsegélyszolgálat és a tisztségviselők jogi védelme kiterjesztése kivételével - hosszú hónapok vitái után sem sikerült megállapodásra jutni. A kormány álláspontját ismerve változatlanul veszélyben van a szakszervezeti tagoknak a tagdíj után nyújtott adómentesség. A kedvezőtlen döntés nyomán olyan tagdíj-forintok után is adót kellene fizetni, amelyekkel a rászorulókon segítenek, kényszerűségből állami szociálpolitikai feladatokat is átvállalva. Arról nem is szólva, hogy ez az Európa-szerte - így hazánkban is - szakszervezeti vívmánynak tekintett adómentességben is visszalépést jelentene. Az idei, tervezettnél nagyobb áremelkedések, a jövő évi várható árak és az a tény, hogy a kormány az 1990-es költségvetési hozzájárulást az idei szinten akarja befagyasztani, lehetetlen helyzetbe sodorja az üdültetést. Emiatt 60 százalékkal kellene megemelni a beutalók árait, tekintettel arra, hogy a szakszervezetek nem képesek átvállalni a több százmillió forintos költségnövekedést. Ez pedig a kedvezményes üdültetés megszünését, vagy minimálisra csökkentését jelentené. Mindezeket mérlegelve az elnökség úgy döntött, hogy a közeli napokban széles körű konzultációt szervez a szakszervezeti tagok és tisztségviselők véleményének megismerésére, a szükséges szakszervezeti magatartás kialakítására. Az elnökség megtárgyalta a szakszervezeti mozgalom folyamatos megújulását tükröző szervezeti változások tapasztalatait. Megállapította, hogy a szakmai, ágazati kongresszusok előkészítéseként zajló választásokon új szervezetek jöttek és jönnek létre, új szövetségek alakulnak. Ebből kiindulva az ágazati és iparági szervezetek kezdeményezésére a SZOT elnöksége azzal a javaslattal kíván az Országos Tanácshoz fordulni, hogy döntési mechanizmusát, az abban résztvevők összetételét és munkáját igazítsa a megváltozott követelményekhez, ezzel is elősegítve, hogy javuljanak az új alapokon létrejövő országos szakszervezeti szövetség megalakulásának feltételei. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 20:29
|
Vissza »
|
|
A SZOT elnökségének közleménye (2. rész) (OS)
|
Az elnökség megvitatta a SZOT soron következő ülése elé kerülő szakszervezeti, szociálpolitikai elgondolásokat. Számot vetve azzal a ténnyel, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint hazánkban egymillióan élnek a létminiumum, két és fél millióan a társadalmi minimum alatt, állást foglalt abban, hogy a kiélezett szociális feszültségek közepette a szociálpolitikán belül kiemelt szerepet kell kapnia a fiatalok, a családok helyzetét javító eszközöknek, a családi pótléknak, anyasági ellátásoknak, tanácsi szociálpolitikának, továbbá az egészségügynek, a nyugdíjrendszernek, valamint a társadalombiztosításnak. A SZOT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel összefüggő kormányzati döntések előkészületeiről. Úgy ítélte meg, hogy az elé tárt tények, elemzések, következtetések alapján változatlanul bizonytalanság tapasztalható az ökológiai, hidrológiai, infrastrukturális és egyéb kérdéseken túl a gazdaságossági számításokban a lehetséges döntési változatok pénzügyi következményeit illetően. Így állásfoglalást nem alakított ki, abból kiindulva, hogy a különféle szakmai kérdések eldöntésében, a rendelkezésre álló információk elemzésében az adott körülmények között a kormányt tartja illetékesnek. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a kormányzati döntések meghozatalánál az ökológiai, környezetvédelmi, infrastrukturális stb. problémák mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett dolgozók érdekvédelmével, foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekre. (OS)
1989. október 26., csütörtök 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|