|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
|
Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is - egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz eredményes. Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint -, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon - voksolnak az állampolgárok. A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)
1989. október 26., csütörtök 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|