|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
BM sajtótájékoztató az önkormányzati törvény koncepciójáról (2. rész)
|
Az önkormányzatok belső szervezetalakítási szabadságáról elmondta: az önkormányzat szuverén joga, hogy szabadon alakítsa szervezetét, illetve hogy eldöntse, milyen irányban és hova társul. Minden településnek legyen lehetősége önkormányzatot választani s önálló igazgatási szervezetet kialakítani. Községek társulásával, az anyagi terhek megosztásával körjegyzőség is kialakítható. A különböző típusú önkormányzatok egymáshoz való viszonyáról szólva kiemelte annak fontosságát, hogy az önkormányzatiság nem viseli el az egymásnak alárendelt szerepet: a községi, városi, megyei önkormányzatok nem működhetnek egymásnak hierarchikusan alárendelten. A megyék jövőbeni működésére három változatot dolgoztak ki. Az egyik elképzelés szerint, a közjogi önkormányzatként működő megye összefogná és hatékonyan megjelenítené a települési érdekeket. Egy másik megoldás szerint a helyi önkormányzatok a jogszabályban meghatározott közjogi intézmények fenntartására megyei társulást alakítanának. A harmadik elképzelés szerint a hivatali megyében nem működne semmilyen választott testület. A megyei hivatal a kormány kihelyezett szerveként csak államigazgatási feladatokat látna el. A törvény-koncepció szerint az állampolgárok jogaik gyakorlására helyi képviselő testületet választanak, illetve egyes ügyekben közvetlenül helyi népszavazással döntenek. Az önkormányzat vezetője és képviselője az elsődlegesen településpolitikai feladatokat ellátó polgármester lenne. Az önkormányzati hivatal vezetőjét - pályázat útján - a képviselő testület nevezné ki. Az önkormányzatok gazdasági tevékenységéről elmondta: az önkormányzat - a törvény által meghatározott keretek között - költségvetésével önállóan gazdálkodna, szabadon rendelkezne tulajdonával, emellett vállalkozási tevékenységet folytathatna és adót állapíthatna meg. Szólt arról is, hogy az államnak vissza kell adnia a város és a falu népének régi tulajdonát, a földet, a közműveket, az intézményeket stb. Verebély Imre mondanivalójának végén hangsúlyozta: az elképzelések szerint csak törvényi szintű szabályozások lennének kötelező érvényűek az önkormányzatok számára, illetve ha az önkormányzat törvényességet sérétene, akkor az állam a mainál szigorúbb eszközökkel lépne fel ellene. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|