Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

felcím: A T. Ház döntött II. főcím: Parlament és kormány Irta: Schmidt Péter, egyetemi tanár

Az országgyűlés októberi ülésszakán olyan alkotmánymódosításokat
hajtott végre, amelyek politikailag átmenetet teremthetnek egy
parlamentáris rendszer megteremtése és ennek megfelelő új alkotmány
létrehozása felé.

    Ennek egyik központi kérdése a kormány jogi helyzete, a
parlamenthez való viszonya. A jelenlegi vitáinkat belső ellentmondás
jellemzi. Egyik oldalról a résztvevők többsége a hatalom egységének
elve helyett a hatalmi ágak megosztásának feltétlen hive, a másik
oldalról viszont hadakozik azért, hogy a kormány minél
erőteljesebben alárendelődjön a parlamentnek. A politikai pártok,
elsősorban az ellenzék úgy ítéli meg, hogy az államszervezetre
gyakorolt befolyását csak erőteljes parlamenti kormányzással és
felelősséggel tudja elérni.

    Igy azonban A MAI ALKOTMÁNYOS MEGOLDÁS BELSŐ ELLENTMONDÁSTÓL
TERHES. Mert ha a kormányt teljes egészében az országgyűlésnek
rendelik alá, akkor nem érvényesül a hatalmi ágak megosztása, mert a
végrehajtás teljes jogi alárendeltségénél fogva megszünik önálló
hatalmi tényező lenni. Ha viszont a hatalmi ágak szétválasztását meg
akarjuk valósítani, akkor a kormánynak viszonylagos függetlenséggel
kell rendelkeznie az országgyűléssel szemben. Erről a belső
ellentmondásról szeretnék ezúttal írni.

    Látszólag ez csak olyan logikai ellentmondás, amely életszerűvé
akkor válik, ha belehelyezzük az európai alkotmányfejlődés fő
folyamataiba.

    alc.: Például az angol parlament

    A polgári átalakulás Európában általában az alkotmányos
monarchia keretében indult el. Ennek lényege az államhatalmi ágak
olyan elválasztása, amelyben az akaratkifejezés a törvények
létrehozása útján a képviseleti szervé, a végrehajtás pedig, a
tényleges közhatalom megvalósítása, a képviseletnek nem felelős
királyé. Egymás mellé és nem egymás fölé vannak rendelve.

    Leegyszerűsítve, a király gyakran vissza kivánta állítani régi,
abszolut hatalmát, melyet a képviselet nem korlátozott. Ezekkel a
törekvésekkel szemben - elsősorban Angliában - a parlament olyan
jogosítványokat követelt, amelyek segítségével a végrehajtás felett
is ellenőrzést gyakorolhatott, befolyásolhatta azt. (folyt.)


1989. október 26., csütörtök 13:18


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD