 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 3. folyt.
|
Ezzel szemben, hogyha egy népszavazás dönt így, akkor ennek a
megváltoztatása - legalábbis morálisan - sokkal nehezebb. Ezért
gondoljuk azt, hogy nem intézte el a parlament az ügyet azzal, hogy
megszavazta, amit feltehetőleg a népszavazás meg fog szavazni. Azt
akarjuk - hogyha a dolog már idáig jutott -, hogy ezekben a
kérdésekben igenis legyen népszavazás, legyen népi döntés, döntsön
az egész társadalom. Szóval sokkal nagyobb súlyú ez a döntés így és
egyszerűen nincs törvényes, alkotmányos alapja annak, hogy ezt a
népszavazási kérelmet elutasítsák.
- Na már most, ez viszont hozza magától értetődően a következő
kérdést, azt, hogy: az MSZMP nevéből kivettek egy M-betűt - a kettő
közül az egyiket - az jelenti-e valóban azt, hogy egy új párttal
állunk szemben? Hogy azok az emberek, akik mostanáig az MSZMP-t
vezették, egyik pillanatról a másikra megváltozott világnézettel egy
megváltozott pártot irányítanak?
- Nem. A pártkongresszus nem szüntette meg a pártnak, a
jelenlegi kormányzó pártnak az állampárt jellegét. Egy kompromisszum
született a pártapparátus és a pártnak a reformértelmisége, vagy
reformvezetői között. A pártapparátus elfogadta azt, hogy a
reformszöveg lett most az aktuális szöveg, tehát hogy hozzá kell
szoknia ahhoz, hogy a többpártrendszer viszonyai között kell
léteznie. A reformvezetés, vagy reformszárny, viszont bevette az
apparátust a maga soraiba. Tulajdonképpen egy ilyen kiegyezés
történt a pártapparátus és a reformszárny között. Ez a lényege a
pártkongresszusnak.
Ugyanakkor történt valami, amivel azt hiszem a pártkongresszus
alatt nem számoltak, nevezetesen, és ez is a népszavazás
követelésnek az eredménye, hogy a parlament megszavazta, hogy a
pártok nem működhetnek munkahelyeken. Ezzel voltaképpen a kormányzó
pártnak egy döntő bázisa szűnik meg, ha ezt a törvényt végrehajtják,
hogyha a pártszervezetek tényleg kivonulnak a munkahelyekről.
(folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|