|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Eddig több mint 6 ezren kaptak munkanélküli segélyt
|
1989. október 25., szerda - Az Országos Munkaerőpiaci Központ jelentése szerint az év elejétől augusztus végéig csaknem 6100-an vették igénybe a munkanélküli segélyt, a becslés szerint a tényleges munkanélküliek körülbelül egyharmada. A segélyezetteknek több mint 79 millió forintot fizettek ki, átlagosan 4094 forintot. A segélyben részesültek 5,7 százaléka 2000 forint alatti, 27 százalékuk 2000-3000 forint közötti, több mint 26 százalékuk 3000 és 4000 forint közötti összeghez jutott, azaz a segélyezettek csaknem 60 százalékának a minimál bérnél kevesebb segélyt fizettek ki. A segélyezettek 18 százaléka 5000-8000 forint közötti, 3 és fél százaléka 8000-10.000 forint közötti, 3,4 százaléka 10.000 forint feletti segélyt kapott. A támogatás maximális összege 11.100 forint volt.
Az igénybevétel ideje átlagosan 95 nap, a kedvezményezettek 46 százaléka több mint 3 hónapja, 15 százaléka fél évnél is régebben él segélyből. Utóbbiak csak átlagkeresetük 60, 55, illetve 50 százalékát kapják, a munkaviszonyuk megszűnésének módjától függően. A segélyezettek közül a segéd- és betanított munkások aránya a férfiak között 54, a nők között 60 százalék; 28 százalékuk 30 év alatti, 60 százalékuk 30 és 50 év közötti, 12 százalékuk ennél idősebb. A munkanélküli segélyből élők 40 százaléka fele-fele részben a két leginkább munkahelyhiányos megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmárból kerül ki. Iskolai végzettségük területenként számottevően különbözik. Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Sopron, Heves, Vas, Veszprém, valamint Zala megyében, illetve a fővárosban - bár a segélyezettek száma a többi területhez képest viszonylag kicsiny - nagyobb részük rendelkezik szakképzettséggel. Ennek ellenére elhelyezkedési esélyeik alig jobbak, mint a kedvezőtlen munkapiaci helyzetű megyékben. (MTI)
1989. október 25., szerda 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|