|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékező felvonulás Debrecenben
|
1989. október 22., vasárnap - Megemlékező felvonulást rendezett vasárnap az 1956-os népfelkelés előestéjén Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Október 23-a Bizottság, valamint a helyi ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek. A demonstráció résztvevői végigjárták azt az utat, amelyet 33 évvel ezelőtt tett meg a város egyetemi ifjúsága és az útközben hozzácsatlakozó tömeg.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti téren egybegyűlt mintegy ezer résztvevő előtt elsőként Székelyhidi Ágoston, az Október 23-a Bizottság társelnöke mondott beszédet, aki 1956. október 23-án egyetemi hallgatóként ugyanezen a helyen olvasta fel az egyetemi ifjúság követeléseit tartalmazó 20 pontot. Most annak a reményének adott hangot, hogy hazánkban a társadalmi békesség, a nemzeti és az emberi szabadság csorbítása nélkül valósulhat meg. Nagy tapssal fogadták a résztvevők amikor ezután az MDF szónoka méltatta azt a történelmi helyzetet, hogy a Kossuth egyetem egykori tanársegéde a Debreceni Szocialista Bizottmány egykori tagja, Für Lajos ma a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-jelöltje lehet. A Phralipe és a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége képviselőjének a beszéde után a fáklyákat vivő tömeg elindult a belváros felé. A Kossuth-szobornál - a közben mintegy kétezer főre gyarapodott résztvevők előtt - a Kisgazdapárt, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és az SZDSZ képviselői mondtak beszédet. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát és alkotmányos jogállamot igenlő szónokokat többször szakította meg a résztvevők tapsa, miközben többször is Tőkés László temesvári lelkészt éltették. Nagy taps fogadta, amikor a Kisgazdapárt szónoka követelte, hogy október 23-a legyen piros betűs nemzeti ünnep, s erről népszavazás döntsön. A demonstráció résztvevői ezután Debrecen főutcáján végighaladva a Kossuth-szobortól a Petőfi-szoborhoz vonultak. Itt a Fidesz Gandhi és Táncsics csoportja, a Kisgazdapárt ifjusági szervezete és a Szociáldemokrata Ifjusági Mozgalomnak képviselői méltatták az 1956-os népfelkelés, forradalom örökségét. A debreceni demonstráció a Szózat eléneklésével fejeződött be, majd a tömeg békésen szétoszlott. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|