|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Medgyessy Péter indonéziai tárgyalásai (1.rész)
|
Laczik Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Dzsakarta, 1989. október 20. péntek (MTI-tud) - Magyarországon felszámoltuk a szovjet típusú sztálini modell valamennyi maradványát. A szakítást a múlttal mutatja az Alkotmány módosítása, amely egyebek között megszüntette egyetlen párt vezető szerepének deklarálását és az ország hivatalos nevét Magyar Köztársaságra változtatta - jelentette ki pénteken Dzsakartában Medgyessy Péter.
A Minisztertanács elnökhelyettese szerdán érkezett hivatalos látogatásra Indonéziába. Noha tárgyalásainak középpontjában a két országot érintő gazdasági kérdések álltak, tájékoztatta vendéglátóit a magyarországi fejleményekről. A magyar küldöttség - amelynek tagja Gombócz Zoltán kereskedelmi államtitkár és Bényi József külügyminiszter-helyettes - az elmúlt három napban sűrű programot bonyolított le. Tárgyalásokat folytattak Radius Prawiro miniszterelnök-helyettessel, találkoztak Ali Alatas külügyminiszterrel, Gombócz Zoltán és Nasrudin Sumintapura pénzügyminiszter aláírta a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Medgyessy Péter nyitotta meg a Dzsakartába érkezett csaknem harminc magyar gazdasági szakember és az érdeklődő indonéz üzletemberek kétnapos eszmecsere-sorozatát és a magyar vállalatok által rendezett kiállítást, s találkozott Arifin Siregar kereskedelmi miniszterrel. Jelen volt a Magyar Hitel Bank és az indonéz Lippobank garancianyújtási egyezményének aláírásán, amely biztonságosabbá teheti az áruforgalmat. Medgyessy Péter nagy érdeklődéssel övezett előadást tartott a külügyminisztériumban diplomaták, gazdasági szakemberek, újságírók számára. Ebben - akárcsak a tárgyalásokon - bőven esett szó a magyarországi viszonyokról. Mint kifejtette, a magyar politika szakított a múlttal. Elmondható, hogy Magyarországon nincs többé tömbszemlélet, hiszen az ország több kelet-európai államétól lényegesen eltérő politikai vonalat visz. Demokratikus parlamenti rendszert, vegyes tulajdonú gazdaság a kívánatos, amelyben megszűnik az állam meghatározó szerepe. Magyarország privatizálási programba fog, magánszektor nélkül ugyanis nem fejlődőképes a magyar gazdaság. S noha a versenysemlegesség elvét vallja, átmenetileg támogatni szükséges a privatizálást. A piacosodás okozta erőteljesebb társadalmi differenciálódást a jelenleginél hatékonyabb szociálpolitikával kívánja az ország tompítani. (folyt.)
1989. október 20., péntek 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Medgyessy Péter indonéziai tárgyalásai (3.rész)
|
Magyarország szorosabb kapcsolatokat szeretne kialakítani az európai integrációkkal. A közeledés azonban nem zárja ki a KGST-tagságot. Annál inkább, mert meggondolatlanság lenne feladni hagyományos piacokat. A magyar delegáció nagy hangsúlyt fektetett annak ösztönzésére, hogy bővüljenek a két ország szerződéses kapcsolatai. Javaslat hangzott el beruházásvédelmi, konzuli és hajózási egyezmények megkötésére. A magyar fél vízumkönnyítéseket is szorgalmazott, hiszen amíg a dzsakartai magyar nagykövetség egy nap alatt kiadja az okmányt, addig a másik oldalon ez hetekbe telhet. A vendéglátók elmondták: dolgoznak azon, hogy az üzletemberek a határon felvehessék a vízumot. A kereskedelmi mérlegben mutatkozó több mint húszmillió dolláros magyar passzívum mérséklését a magyar küldöttség a forgalom magasabb szintjén tartja kívánatosnak, s ez helyeslésre talált. A külpolitikáról szót váltva elhangzott, hogy a magyarországi változások kihatnak az előbbi területre is. Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek, de magyar álláspont szerint nem tartozik a szövetségi rendszer kompetenciájába az egyes tagállamok belső életének és valamennyi külpolitikai lépésének megítélése. Magyarország nem avatkozik bele abba, hogy a többi kelet-európai országban hogyan oldják meg a problémákat, noha rokonszenvezik a reformerőkkel. Budapest pragmatikus külpolitikát folytat, széles körűen nyitott, s érzékeli a délkelet-ázsiai térség súlyának növekedését is. Indonéz részről a külügyminiszter biztosította a magyar delegációt arról, hogy Dzsakarta erőteljes figyelmet fordít Kelet-Európára, hiszen a nemzetközi helyzet új jellemzői nyomán maga is szélesebb cselekvési keretekre törekszik. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy ha erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest közre tudunk működni a kambodzsai béke megteremtésében, arra készek vagyunk vállalkozni. +++
1989. október 20., péntek 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|