|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Időzített bomba - parlamenti jóváhagyással
|
------------------------------------------ London, 1989. október 19. (BBC, Panoráma) - Őszi ülésszakának keretében tovább folytatja munkáját a magyar Országgyűlés. A mai eseményekről Szakonyi Péter budapesti újságíró küldött tudósítást: - A párttörvény vitájával, majd az erről való szavazással folytatta mai munkáját a parlament. Nagy szótöbbséggel elfogadták azt, hogy a pártok csak a munkahelyeken kívül működhessenek, s elutasították, hogy a pártvagyont - a kezelői jogot is - tetszésük szerint hasznosíthassák. Ezt követte az alkotmánybíróságról szóló előterjesztés, melyet különösebb vita nélkül szavaztak meg a képviselők. Úgy látszik, nem figyeltek eléggé Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes intő szavaira, aki szerint időzített bomba ketyeg az előterjesztésben. Az alkotmánybíróság ugyanis visszamenőleges hatállyal is dönthet a törvénysértésekről, így az államosítást követő elmaradt kártalanításokról is. A törvény előkészítői közül Holló András alkotmányjogászt kérdeztem a várható következményekről. Kifejtette, hogy az első tervezetben még bizonyos időhatárt javasoltak, de ezt nem támogatta a kormány. Így 1990. január 1-től lavinaként zúdulhatnak az alkotmánybíróság nyakába az elmaradt kártérítések. Holló András szerint a megoldás részletfizetés, életjáradék biztosítása, s ahol lehet, az államosított ingatlan visszaadása lehet. Az mindenesetre már bizonyos, hogy a jövő évben még csak 10 fővel működő alkotmánybíráság hatalmas munka elé néz. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Időzített bomba - 1. folyt.
|
A mai napon valószínűleg már nem kerül napirendre a köztársasági elnökválasztás egyre akutabb kérdésköre. Antall Józsefet, az MDF vezetőségének tagját magánvéleményéről kérdeztem. Ő a háromoldalú tárgyalásokat követő megegyezésre hivatkozva elzárkózott ettől. Véleménye szerint a parlament jelenlegi ülésszakának határozatai mind teljesen megfelelnek a kerekasztal-tárgyalásokon elfogadottaknak, ezért felesleges lenne külön véleményével megbontani a kialakult egyensúlyt. Elmondta viszont azt, hogy a közvélemény és a tömegtájékoztatás szinte szó nélkül ment el egy hatalmas eredmény mellett. A negyedik magyar köztársaság kimondását értékelte így. Véleménye szerint fáklyás felvonulásnak kellett volna köszöntenie ezt a történelmi eseményt. Antall József álláspontja közel sem mondható egyedinek, hiszen máris van olyan képviselő, aki szerint október 18-ikát kellene nemzeti ünnepnek javasolni március 15, augusztus 20, vagy október 23-ika helyett. Kár, hogy javaslata már elkésett, hiszen a parlament a nemzeti ünnep időpontjának alternatíváiról már tegnap határozott. A nap eseménye az is, hogy a képviselők közti aláírásgyűjtő akcióba fogott a parlament szakszervezeti szekciója. Amint azt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára sajtóértekezletén elmondta, az akció célja az, hogy a Bős-Nagymaros ügyében ne a parlament, hanem a kormány döntsön. Ne hárítsák tehát át egy korábbi helytelen elhatározás és szerződés következményeit sem a népre, sem a parlamentre. A gyűjtőívet eddig körülbelül 50 képviselői írta alá, bizonyítva, hogy ezt ők is inkább politikai erődemonstrációnak, semmint valódi politikai akciónak tekintik. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Időzítettt bomba - 2. folyt.
|
A parlament a választási törvény vitájával folytatta munkáját. Eddig 14 képviselő kért szót, és a vita - úgy tűnik - a holnapi napra halasztódik. Valószínűleg a holnapi napon kell határozni a parlamentnek arról is, hogy október 23-ikát milyen formában ünneplik meg. Így tehát a napirend ismét felborul, és a jövő héten megváltozott sorrendiséggel tárgyalják majd a napirendi pontokat. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|