|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban: A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az elnöklő Jakab Róbertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) képviselőnek, aki javasolta, hogy az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztes párt röpiratában foglaltakat. Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik napirendi pont, az Alkotmánybírságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mielőtt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját elmondhatta volna, több képviselő kért szót nyilaskeresztes párt röpcédulával kapcsolatban: csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.); Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.). A felvetésekre Horváth István belügyminiszter röviden válaszolt. Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A vitában szót kért: Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Márton János (országos lista); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Szentágothai János (országos lista). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt, majd szavazásra került sor. A képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|