|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), rendelőintézeti főorvos, a -------------- Magyar Demokrata Fórum közelmúltban megválasztott képviselője a vitában elhangzott véleményeket, nézeteket sorra véve fejtette ki saját álláspontját. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita külső szemlélőjében könnyen az a benyomás alakulhat ki, mintha a többpártrendszer kialakulásával valamiféle nagy rossznak nézne elébe az ország. Ezt a benyomást erősítik az olyasfajta kijelentések például, amelyek a pártharcoktól óvják az Országgyűlést. A többpártrendszer azonban nem rossz - szögezte le a képviselő -, hanem a politikai élet természetes működési formája. Több hozzászóló kifogásolta, hogy nagyon kis létszámúak a jelenleg alakuló pártok. Marx Gyula szerint szakítani kellene azzal a nézettel, miszerint csak annak a pártnak van ereje, amely több százezres tagsággal rendelkezeik. Meggyőződése szerint az elkövetkezendő években nem is lehet számítani arra, hogy ilyen több százezres tagságú pártok működjenek Magyarországon. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy a választópolgárok nem tudnak dönteni. Ezzel szemben a képviselő saját tapasztalata alapján hangoztatta: az időközi választások már bizonyították, hogy az emberek igenis tudják, miként, miről kell dönteni, s nem hagyják magukat félrevezetni. A pártok erejét tehát nem létszámuk, hanem a megszerzett szavazatok száma fogja meghatározni. A képviselő érintette az önkormányzatok kérdését is. Úgy vélte: a választópolgárok jelenleg a ,,kijáró képviselőt,, érzik igazán magukénak. Így aztán nem közvetlenül ahhoz a fórumhoz fordulnak, ahol a problémájukat valóban el tudnák intézni, hanem megkeresik a képviselőjüket, aki aztán talpalhat ügyükben. Az önkormányzatok kiépítésének lényege éppen abban lenne, hogy az ügyeket helyben intézzék el. Aggályok hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy a választások során majd a pártok vezetői kerülnek a Parlamentbe. Marx Gyula azonban megfordította ezt a kérdést: ,,Nem az a természetes-e, hogy azok a főhivatású politikusok, akik a pártok élén állnak, irányítsák az ország politikáját, és azok legyenek a Parlamentben?,, Az országnak egyébként sem volt haszna abból, hogy nemek, foglalkozási csoportok, osztályok és hasonló kritériumok alapján meghatározták a képviselői ,,kontingenseket,,. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|