|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első ------------ elnökhelyettese sokak véleményét megfogalmazva megállapította, hogy az Országgyűlésnek nincs könnyű dolga, amikor a politikai megállapodásokra épülő sarkalatos törvényekről dönt. A képviselők sértődés és elutasítás helyett méltóságukat megőrizve, érdemben és javító szándékkal foglalkoztak a nélkülük készült javaslatokkal, s három fontos törvényt nagy többséggel el is fogadtak. Ezzel bebizonyították, hogy megértették és vállalták a rájuk háruló történelmi felelősséget. A választásokkal foglalkozó törvényjavaslatról szólva kiemelte: annak egyik része az általános és egyenlő választójog, a közvetlen és titkos szavazás alkotmányos alapelveit rögzíti, és a törvény tartósságát garantálja. A másik része, a hogyanra adott válasz azonban véleménye szerint nem sarkalatos jellegű, hanem az aktualitások határozzák meg. Javasolta: a Parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos -------------- véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb távon nemzetellenes. Nem kedvez a vidék Magyarországának, s ráadásul az állandó lakhellyel nem rendelkezőket - akiknek száma 130 ezerre becsülhető - megfosztja választói joguk gyakorlásától. Mint mondotta, új honfoglalásra van szükség, hazánkat újra fel kell fedezni az elmúlt negyven év torzulásai után. Minden remény megvan arra, hogy végre felértékelődik a vidék szerepe gazdasági, egészségi, környezetvédelmi szempontból egyaránt. Ám mindez nem tükröződik a törvényjavaslatban. Csak a területi képviseleti rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és irreálisnak tartotta a lélekszám-arányos választási rendszert. Nem jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista elfogadását, a megyei lista elvetését. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|