|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész) - Horváth 5.
|
- Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg - hangoztatta. - Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak. Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe beépült értékek védelme fogalmazódik meg: a szabad véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások sérelme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítása, az állampolgári kontroll és a jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek - a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök -, számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgári jogok érvényesülése érdekében. Külön kiemelte, hogy a nagy tömegbefolyással bíró hírközlő szervek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok felhívását - azonos feltételek mellett - legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyancsak kötelességük a kampány utolsó napján - pártonként azonos műsorfeltételekkel, kommentár nélkül - a pártok által készített választási összefoglalót közreadni. Ezek a rendelkezések, éppúgy mint a hirdetések, szórólapok, plakátok szabad készítésére és felhasználására vonatkozó szabályok, azt a célt szolgálják, hogy az állampolgárok tényleges ismeretek birtokában, valódi választási helyzetbe kerüljenek. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. Így azt, hogy az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Ebben az összetételben a megbízott tagok részvétele a nóvum, akik egy-egy párt vagy független jelöltek képviseletében vesznek részt a választási szervek munkájában. Ezáltal lehetőség nyílik a különböző politikai irányzatok képviselőinek együttműködésére a választások törvényességének együttes ellenőrzésére. Működésük nyilvános, a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|