|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész) - Horváth 4.
|
- A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia - legalábbis a most belátható jövőben - nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt kombinációja. Úgy vélekedett: mindez tisztességes, demokratikus és szakmailag korrekt felfogás, amit a tervezet egésze szigorú logika szerint következetesen érvényesít. Ennek a rendszernek, a politikai jogi és a matematikailag összefüggő egységes struktúrának bármelyik eleme is bomlik meg, az egy más választási szisztémát jelentene. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran fevetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a Parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és politikai garancia. Ezzel összefüggésben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál - más megyék hátrányára - több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|