|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész) - Horváth 3.
|
A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. - Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más - jelentette ki Horváth István. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet - mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta: (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|