|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A részletes vitában többen nem kértek szót, így az elnök felkérte a törvényjavaslatot beterjesztő igazságügyminisztert, kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kulcsár Kálmán úgy ítélte meg: nem hangzott el olyan felvetés, amely választ igényelne. Azt azonban megfontolásra ajánlotta, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének ügyében ne most döntsön az Országgyűlés. Adjanak felhatalmazást a kormánynak arra, hogy vizsgálja meg a feltételeket, és azt követően kerüljön sor a döntésre. Bár a vitát korábban már lezárták, ezt követően mégis többen szót kértek. Márton János (országos ------------ lista) - csatlakozva Nemes Tamás indítványához - megerősítette: meg kell végre kezdeni az ősi vidéki városok nagykorúsítását. Ennek a folymatnak az első lépése lehet, hogy Esztergomot jelölik ki az Alkotmánybíróság székhelyéül. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) -------------- szintén egyetértett azzal, hogy Esztergomban teremtsék meg az Alkotmánybíróság felállításának feltételeit. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) azt javasolta, hogy ne fogadják ---------------- el az igazságügyminiszter indítványát, és mindenképpen most döntsenek az Alkotmánybíróság helyéről. Király Zoltán (Csongrád m., ------------- 5. vk.) ugyancsak elvetette Kulcsár Kálmán halasztásra vonatkozó indítványát, és felkérte az Országgyűlést, hogy most szavazzanak a kérdésben. Véleménye szerint e döntés ismeretében a kormánynak lesz majd a feladata, hogy Budapesten vagy Esztergomban megteremtse az Alkotmánybíróság működési feltételeit. Raffay Ernő (Csongrád ----------- m., 1. vk.) - történészként - indokoltnak tartotta, hogy a vidék végre visszakapja jogait. Ő is Esztergomot javasolta az Alkotmánybíróság székhelyéül. Szentágothai János (országos lista) több előtte szóló ------------------ képviselőtársához csatlakozva hangsúlyozta, hogy szükség van a történelmi városok rehabilitációjára. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|