|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 19., csütörtök - Az országgyűlési képviselők újabb téglákat raktak arra az építményre, amellyel a demokratikus Magyar Köztársaságnak kívánnak szilárd falakat - jogszabályi kereteket - teremteni. A csütörtöki ülésnap elején elfogadták a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényt, kijelölve ezzel azokat a játékszabályokat, amelyek közepette az eddig de facto többpártrendszer szereplői immár de jure is politikai akarattá formálhatják az állampolgárok érdekeit. Ezzel a határozattal egyszersmind eldőlt az utóbbi hetek, hónapok egyik legvitatottabb kérdése is: a honatyák többségének állásfoglalása értelmében a pártok kivonulnak a munkahelyekről.
A következő ilyen - nem kevésbé fontos - építőkő, amely a helyére került, az Alkotmánybíróság volt. Az új intézmény mindentől és mindenkitől független tagjai éppen azon őrködnek majd, hogy a jogállam alappillérének, az alkotmánynak ellentmondó, azt sértő szabályok, intézkedések ne zavarhassák meg a politikai rendszer demokratikus működését. Míg e két törvényjavaslat dolgában viszonylag simán konszenzusra tudott jutni az Országgyűlés, a következő napirend, a képviselőválasztási törvénytervezet annál ellentétesebb véleményeket, egyes passzusai annál makacsabb ellenkezést váltottak ki a hozzászólók többségéből. Sorra fogalmazták meg: nem jó az egyéni választókerületek számának csökkentése, elszakad egymástól választó és választott, a területi lista bevezetése a pártharcok elfajulásához vezethet. Csak az ilyen és hasonló vélemények egész sora után akadt néhány képviselő, aki nyíltan megfogalmazta, hogy a képviselők a régi egypárti rend logikájától vezettetve tartanak az új választási rendszertől, amely már valóban nem a helyi érdekek kijáróinak szerepét szánja a T. Ház tagjainak. Erre azonban az önkormányzatok megerősödésével nem is lesz szükség, arra viszont igen, hogy a pártok vezetői ott képviseljék a mögöttük állók érdekeit, ahol ez a parlamenti demokráciákban szokásos: a Parlamentben. Hogy e két, a vitában markánsan kirajzolódott nézet között milyen kompromisszum születhet, arra csak a péntek délelőtt várható döntéshozatal ad majd választ. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|