|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Honecker leköszönt
|
----------------- London, 1989. október 18. (BBC, Panoráma) - Erich Honecker keletnémet vezető 18 év után leköszönt posztjáról. Kelet-Németország az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió legszilárdabb szövetségesének mutatkozott, de a gorbacsovi reformkorszak új szelei a kelet-berlini pártvezetést még csak meg sem legyintették. Tudósítói jelentések és munkatársunk két hírmagyarázata alapján tekintjük át a keletnémet helyzetet és Honecker politikai pályafutását: A 77 éves vezető megrendült egészségi állapotára való hivatkozással kérte: mentsék fel tisztségéből, de nem titok, hogy az elmúlt hetekben egyre növekedő nyomás nehezedett rá. Honecker 1971-ben került a keletnémet kommunista párt élére, mint a munkásmozgalom kipróbált harcosa. Pályafutása minden ponton összekapcsolódott a német történelem háború utáni időszakának viharos eseményeivel. Honecker 1912-ben született, s már 17 évesen csatlakozott a kommunista párthoz. Megjárta a moszkvai káderképzőt, majd a nácik hatalomra kerülése után illegalitásba vonult. A Gestapo azonban kézre kerítette, és 1945 előtt éveket töltött börtönben. A háború után Honecker a szovjet megszállási zónában tevékenykedett, majd Walter Ulbricht egyik közeli munkatársa lett. A kommunista ifjúsági mozgalom megszervezésével bízták meg. Ulbricht félreállítása után 1971-ben - Brezsnyev javaslatára - Honecker került az ország élére. Neve összakapcsolódott a berlini fal megépítésével, bár kivette részét a két Németország közötti kapcsolatok javításából is, hiszen 1972-ben ő írta alá azt az alapszerződést, melyben a két állam kölcsönösen elismeri egymás létét. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Honecker leköszönt - 1. folyt.
|
A berlini fal Németország megosztottságának szomorú jelképévé vált. Honecker még nemrégiben is azt hangoztatta, hogy lebontására akár 50-100 évig sincs remény. A színfalak mögött eközben egyezmény született a keletnémetek kivándorlásának engedélyezéséről. Honecker irányítása alatt Kelet-Németország nemzetközi súlya megnőtt, s Kelet-Berlin nemegyszer a Szovjetunió külpolitikai céljainak tolmácsaként működött. Honecker volt az első keletnémet vezető, aki ellátogatott Nyugat-Németországba. De másik vágya nem teljesült: soha nem utazott hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba. Gorbacsov hatalomra kerülése óta nyilvánvalóvá vált, hogy Honecker a megrögzött sztálinisták közé tartozik. Az idős vezető még jól emlékezett a keletnémet munkások felkeléseire, s makacsul ellenállt a nyíltság és az átalakítás politikájának. A párt élén állókkal együtt attól tartott, hogy a liberalizálás további nyugtalanságot szülhet. Ezért igyekezett fenntartani az állampárt mindenhatóságát, a cenzurát és a közvélemény tájékoztatásának monopóliumát. A keletnémet vezetést a legutóbbi időkben a belső ellenállás jelei mellett az aggasztotta, hogy Lengyelországban a Szovjetunió hallgatólagos beleegyezésével létrejött a Szolidaritás vezette kormány. Tetézték mindezt a magyarországi változások, melyeknek egyenes következménye lett, hogy a keletnémetek ezrei éppenséggel attól tartva, hogy otthon semmi sem változik, tömegesen döntöttek az áttelepülés mellett, s ehhez felhasználták a Magyarország által résnyire tárt kiskaput, a vasfüggönyön támadt lyukat. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Honecker leköszönt - 2. folyt.
|
Ezzel párhuzamosan az erjedés Kelet-Németországon belül is megindult. A nem hivatalos ellenzékhez csatlakoznak mindazok, akik nem kívánják elhagyni szülőföldjüket, hanem ott akarják jobbra fordítani sorsukat. Mint ismeretes, a válság éppen Kelet-Németország megalakulásának 40. évfordulóján tetőzött, az ünnepségeket háttérbe szorították a tömegtüntetések, a világsajtó a kemény rendőrségi fellépésről cikkezett. A példátlan áttelepülési hullám végképp megingatta Honecker helyzetét, akit Gorbacsov is arra figyelmeztetett, hogy bármiféle késlekedés a reformokkal beláthatatlan következményekkel járhat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a súlyos beteg Honecker, aki rögeszmésen kitartott a keletnémet viszonyok valóságtól elrugaszkodott megítélése mellett, végképp kerékkötőjévé vált a reformoknak. Feláldozásától pedig a robbanásveszélyes helyzet megoldódását várják. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|