Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)

1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.

Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a
jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény
lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb
változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány.

    Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a
parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek
szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános
rendelkezéseket érintették.

    A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az
államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére
utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.

    Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris
demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő
Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel
szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány
intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás
pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel
összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az
Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az
Állami Számvevőszék - felállításáról.

    Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a
demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít
minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos
megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást.

    Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a
nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető
szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a
többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel
összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam
szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak
közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet.
(folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A módosított alkotmány - rövid ismertetése (2. rész)

A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok
függetlenségét, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták
megoldásának eszközét.

    Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás
rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a
tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti
feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz
tartozóan egyenrangúnak nyilvánítja a köztulajdont és a
magántulajdont, rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a
vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az alkotmány értelmében
tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben
meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen, valamint
azonnali kártalanítás mellett lehet.

    Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön
is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve, hogy a Magyar
Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára,
oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

    Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait,
kiegészítette annak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében
újszerűen fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a
szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó
hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok
és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a
lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad
gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön
védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság
jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a
helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan
letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek
választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek
alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az
egészség védelme, a művelődéshez való jog. Az alkotmány
összességében szakít az emberi, állampolgári jogok és
kötelezettségek eddigi merev szembeállításával.

    A módosítás visszaállította - az 1946. évi I. törvényben
szabályozott alkotmányos alapintézményként - a köztársasági elnöki
tisztséget. (MTI)


1989. október 18., szerda 18:37


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD