 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (25. rész)
|
Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
---------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa kimagasló jogalkotási aktusnak
minősítette a tervezetet, amely a háromoldalú politikai egyeztető
tárgyalások által széles körű társadalmi konszenzust testesít meg.
A köztársaságielnök-választással összefüggésben úgy vélekedett:
nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások
előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés
átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése
szempontjából. Ezzel összefüggésben kijelentette: aki komolyan veszi
a demokratikus többpártrendszert, a politikai pluralizmust, aki
számára az új demokratikus parlament és az annak felelős kormány a
stabilitás záloga, az nem a nagy tekintélyű államfőtől várja az
átmenet felügyeletét. A mai helyzet ingatagságának legfőbb okát a
gazdaság válságában jelölte meg, rámutatva, hogy ezen erős,
határozott kormányzat lenne képes úrrá lenni, amely a nép bizalmát
élvező parlamentnek tartozna felelősséggel. Szerinte az
elnökválasztási kampány kifejezetten destabilizáló hatással járhat,
nehezítheti a békés átmenetet. A szabad választás érdekében arra
lenne szükség, hogy a jelölteket állítók közül ne csak az MSZP és a
Hazafias Népfront, de a többi párt is rendelkezzék azokkal a
működési feltételekkel, amelyekhez csak a pártvagyon
újraelosztásával juthatnának. Hozzátette: jelenleg a nyilvánossághoz
való egyenlő hozzáférés sem biztosított. A képviselőnő indítványozta
az Országgyűlésnek az alkotmánymódosítás utolsó paragrafusának
elhagyását, a köztársaságielnök-választás kitűzéséről szóló
határozat napirendről való levételét. Javasolta, hogy a szabad
választásokig az Országgyűlés elnöke töltse be a köztársasági elnöki
funkciót.
Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az
Országgyűlés - 310 egyetértő, 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal
- a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|