|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és -------------------- igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte, amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan volt. Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását. Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte, hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez. A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|