|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (12. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (3.)
|
Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciója a formálódó többpártrendszernek, az úgynevezett alternatív politikai mozgalmak erősödésének is katalizátorává vált. A politikai egyeztető tárgyalások során ezen koncepció meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait lényegében megerősítették. Ez az alkotmánykoncepció ugyanis már megformálta a politikai rendszer minőségi megváltozását jelentő alkotmányos alapelveket, amelyek a jelenlegi sarkalatos törvényjavaslatok szabályaiban megjelennek. Jóllehet az új alkotmány szabályozási elvei jelentették az első átfogó közjogi reformprogramot az 1949-ben kialakított állami berendezkedés minőségi meghaladására, a politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért. A júniusban a Parlament napirendjéről politikai megfontolások miatt visszavont, s ma újra beterjesztett törvényjavaslatok és az alkotmánykoncepció viszonyával kapcsolatban Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi, politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító Alkotmánybíróság felállítása. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|