|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (11 rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (2.)
|
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy a kormány a politikai rendszer minőségi átalakítása érdekében kezdett hozzá 1987-ben egy azóta is tudatosan egymásra épülő közjogi reformprogram végrehajtásához, amelynek végső célja a demokratikus szerkezetű alkotmányos jogállam. E törvények egy részét az Országgyűlés már elfogadta, most azonban döntő lépéshez érkeztett - hangsúlyozta. Az Alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat - elfogadása esetén - az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. A miniszter újfent hangsúlyozta, hogy átgondolt, mi több, tudományosan megalapozott reformfolyamatról van szó és nem politikai ötletgyártásról. Ezt példázandó elmondta: 1987-ben, a jogalkotásról szóló törvény a kormányzati rendszer működésében hozott jelentős változást azáltal, hogy a Parlamentet - a kizárólagos törvényhozási tárgyak bevezetésével - alkotmányjogi értelemben a tényleges törvényhozói hatalom helyzetébe hozta. Szólt az államszervezet reformjához tartozó törvényekről: az 1989-es alkotmánymódosításokról, amelyek egyrészt az Alkotmánybíróságot, mint intézményt építették be az államszervezetbe, másrészt a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás klasszikus intézményének bevezetéséről. A közjogi reformfolyamat jelentős állomásának nevezte az egyesülési és gyülekezési jognak a nemzetközi egyezségokmányokkal összhangban álló szabályozását, a pártalapítás, mint alkotmányos jog elismerését. Emlékeztetett arra, hogy ez év júniusában a népszavazásról és a népi kezdeményezésről alkottak törvényt. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|