Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)

Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével
megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem
várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja
lemondását.

    Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a
parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok
a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában
is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye
arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető
tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a
nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét
tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így
vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem
csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt
tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra
hajlanak e kérdésben.

    A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a
törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök
választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai
napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a
megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most
népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új
parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe
tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány
hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök
megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell
bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását
mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták
Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a
kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e
a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt.
Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához
szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották
a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is
vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még
el nem fogadott törvényre tekintettel.

    Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás
választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az
ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja
megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.)


1989. október 16., hétfő 16:26


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD