|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)
|
Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja lemondását. Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra hajlanak e kérdésben. A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt. Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még el nem fogadott törvényre tekintettel. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|