|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 13., péntek - Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának pénteki ülésén kitűnt: a képviselők nehezen fogadják el, hogy a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon határozták meg a sarkalatos törvények alapelveit, a döntést viszont nekik kell meghozniuk az Országgyűlés jövő heti ülésén.
E törvényjavaslatok közül a köztársasági elnök és az országgyűlési képviselők választásáról szóló előterjesztésekkel foglalkozott a bizottság. A véleményt nyilvánítók nem értettek egyet az egyéni választókerület szerinti és a listás képviselői helyek tervezett arányával. A bizottság végül Kádár Magdolna (Szolnok megye) javaslatát fogadta el: eszerint 188 mandátumot kellene biztosítani az egyéni választókerületekben indulóknak, 116-ot a pártlisták várományosainak, s 70-en juthatnának képviselői poszthoz az országos lista alapján. Egyhangúlag jóváhagyták azt a módosítási indítványt, hogy a választási szerv ne a kinevezés és az eskü után, hanem előtte foglalkozzon a választási munkacsoportokban foglalkoztatottak alkalmasságával. Továbbította a bizottság azt a módosító véleményt is, amely 4 százalék helyett csak 5 százalék felett adna mandátumot a területi listákra leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknál. E változtatás célja: amennyiben túl sok kis párt jutna mandátumhoz, ez túlságosan nehezítené a kormány munkáját. Csaknem egységes volt a bizottság abban is, hogy törvény mondja ki: a köztársasági elnök csakis magyar állampolgár lehet. Egyhangúan javasolták, hogy a köztársasági elnök felmentésénél a parlament kapjon nagyobb szerepet. Király Zoltán (Csongrád megye) kitért a Szabad Demokraták Szövetsége aláírásgyűjtő akciójára. Tisztességtelennek és visszatetszőnek minősítette módszerüket. Manipulálásnak nevezte, hogy mintegy ,,árukapcsolással,, a Munkásőrség, illetve a pártnak a munkahelyekről való kivonulása ügyében hívják oda az állampolgárokat az aláíró ívhez, amelynek utolsó kérdése a köztársasági elnök parlamenti választásáról szól. (folyt.köv.)
1989. október 13., péntek 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|