|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP - újabb hírügynökségi visszhang - 1.
|
Budapest, 1989. október 10. kedd (MTI-Reuter/AFP/TASZSZ) - A nyugati hírügynökségek az MSZP kongresszusának eredményeit összegező keddi anyagaikban általában arra a következtetésre jutottak, hogy az újonnan alakult párt azonosságtudatában számos ellentmondás tapasztalható, s emiatt a magyar társadalomban meglehetősen vegyesen fogadják mind a pártot, mind annak programját.
Ezeket a problémákat a Reuter hírügynökség vetette fel a legmarkánsabban, szerinte Magyarország volt kommunista vezetői most versenyt futnak az idővel, hogy meggyőzzék a kétkedő nemzetet arról: valóban őszinte demokaratákká váltak. Az új szocialista párt vezetői attól félnek, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott közharag ugyanarra a sorsra juttatja őket, mint a lengyel kommunista párt embereit, noha a jelenlegi magyar vezetők úgy érzik, hogy végeredményben nekik köszönhető a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia visszaállítása. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a szervezeti szabályzat marxista szervezetnek nevezi a pártot, míg - a Reuter szerint - a pártonkívüliek furcsállják, hogy az MSzP továbbra is ragaszkodik a marxista címkéhez, holott az ,,átlag magyarok,, megvetéssel tekintenek a marxista ideológiára. A Reuter szerint a marxizmussal való szakítás igényét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a Kisgazdapárt Habsburg Ottó jelölését fontolgatja a köztársasági elnöki posztra. Az AFP hírügynökség a belső feszültségek kiéleződését jósolja. A különféle irányzatok között csak a program általános elveivel kapcsolatban létezik konszenzus: abban, hogy az MSZP egy többpártrendszeren alapuló demokrácia, illetve egy - a kormányt ellenőrző, szabadon választott - parlament híve. Ugyancsak megegyeznek abban, hogy a külpolitikában Magyarország saját nemzeti érdekeit helyezi előtérbe. Az összes többi kérdésben megosztott a három irányzat. A Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula által képviselt reformerek végleg szakítani akarnak a gazdaság állami irányításával, s be akarják csalogatni a nyugati tőkét, ezen kívül hazájuk számára a Finnországéhoz hasonló semlegességi státust akarnak biztosítani. (folyt.)
1989. október 10., kedd 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|