 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyer Rezső sajtótájékoztató (3. rész)
|
Többen érdeklődtek arról, miként született meg a zárt ajtók
mögötti döntés a vezetők kiválasztásáról. Nyers Rezső elmondta:
röviden tájékoztatta a kongresszust arról - mint azt Vitányi Iván
hozzászólalásában kérte a pártvezetéstől -, milyen tárgyalásokat
folytatott a ,,színfalak mögött,, Pozsgay Imrével, Németh Miklóssal,
Horn Gyulával. E tárgyalások alapján Nyers Rezső javaslatot tett a
vezetés összetételére. A kongresszus vita után végül ezt a
javaslatot fogadta el. Ezzel egyben elfogadták a négy vezető
tárgyalásairól szóló beszámolót is.
A Financial Times tudósítójának kérdésére válaszolva azt is
közölte a sajtó képviselőivel, hogy személyével kapcsolatban nem
merült fel ellenjavaslat a pártelnöki tisztre. Az előzetes
platformtanácskozások egyikén felvetődött ugyan, hogy személye
nélkülözhető lenne, ezt azonban a kongresszus elé már nem
terjesztették be. Hivatalosan más jelöltet nem állítottak a
kongresszuson.
A Le Monde újságírója azt kérdezte: miért nincsenek alelnökei a
pártnak. Ennek az az oka - válaszolt Nyers Rezső -, hogy a
szervezeti szabályzat ugyan rendelkezik az alelnöki tisztről, a
kongresszus azonban nem tudott e posztra jelölteket állítani.
A Pravda tudósítója arról érdeklődött ,,Nyers elvtárstól,,, mi a
lényege annak az eskünek, amelyet a párt újonnan megválasztott
vezetőinek kellett letenniük. A pártelnök helyesbítette az
értesülést, hiszen a szocialista párt vezetőinek nem esküt kell
tenniük, hanem - a szervezeti szabályzat által bevezetett új
szokásrend szerint - nyilatkozniuk kell, van-e politikai, etikai
akadálya annak, hogy tisztséget vállaljanak.
Személyes jellegű kérdést is kapott a szocialista párt elnöke:
41 évvel ezelőtt Nyers Rezső kiállt azért, hogy a szociáldemokrata
pártot kommunista párt váltsa fel. Most ismét egy demokratikus
szocialista párt élére került. Sajnálatot érez-e azért, ami 41 évvel
ezelőtt történt?
Nyers Rezső elmondta: ami 41 évvel ezelőtt történt, az a helyzet
kényszerű folyománya volt. A kérdés akkor úgy vetődött fel: a
szociáldemokraták vagy részt vesznek egy egységes munkáspártban,
vagy egy tiszta, egyesülés nélküli kommunista párt kerül hatalomra.
A szociáldemokraták akkor úgy határoztak, hogy egyesülve, együtt
vegyék át a hatalmat, a politikai vezető szerepet. Abban a hitben
határoztak így, hogy nem egy sztalinista pártban egyesülnek.
(folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 23:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|