|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- A választások kimenetele - 1. folyt.
|
Ez a tőke azonban vár, mert azt látja, hogy az országnak csak ideiglenes kormánya van. Bármit tegyen is ez a kormány, jót vagy rosszat, mindenki arra gondol, hogy a lépés csak addig érvényes, amíg meg nem alakul az új kormány. Fontos ugyan, hogy jól csinálja-e Németh Miklós, de mégse igazán fontos. Mert akármit csinál, az ideiglenes. Kellene már, nagyon kellene egy nem ideiglenes kormány, és ilyen kormány csak a választás után létesülhet. Közhely, de nem árt újra és újra ismételni, hogy évtizedeken át tartó diktatúra után nem egyszerű dolog szabad választásokat rendezni. Ahhoz, hogy januárban választani lehessen, bizonyos előfeltételeknek kell teljesülniük. Ezek egy része már teljesült is. Gondolok mindenekelőtt az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttére, és arra, hogy belső konfliktusai ellenére máig fennmaradt. Gondolok másodiknak az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között folyó tárgyalásokra. Sok bírálat érte e tárgyalásokat a legkülönbözőbb oldalakról. Én magam eredményesnek tartom őket. Az eredmények közül a Büntető Törvénykönyv módosítására és a választási törvényre vonatkozó egyezséget tartom a legfontosabbnak. Sokan háborodtak fel az MSZMP Központi Bizottságának azon a döntésén, hogy a párt bennmarad a munkahelyeken. Ez valóban rossz döntés volt, úgy vélem azonban, hogy nagyon kicsi a jelentősége. Azt sem tartom kardinális kérdésnek, hogy a hadsereg fölött a köztársasági elnök rendelkezik. Végül is az a helyzet, hogy egyes pontokon az MSZMP, más pontokon az ellenzék engedett és kompromisszum másképpen nem jöhet létre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kényszerhelyzet eredménye. Az EKA-ban résztvevő pártoknak szüksége volt egymásra. Ez igaz, de az is igaz, hogy az emberek nem mindig ismerik fel, hogy kényszerhelyzetbe jutottak és ha már felismerték, akkor sem mindig tudnak a kényszerhelyzet követelményeihez alkalmazkodni. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|